Mint már írtam párszor, nem állok nagy barátságban a magokkal, magvetéssel. Még a párom kertészeti viszolygását is sikerült elérnem egy tavasszal, mikor telepakoltam az egyik szobát (az ablak előtt) virágládákkal, kaspókkal, bennük mindenféle fűszernövénymaggal, virágmaggal. Csak nézte a kupit, amiből végül pár bazsalikomon és hajnalkán kívül semmi nem lett. Napraforgóval is próbálkoztam, többször is. Annyira szerettem volna pár tövet a kertbe. Olyan vidám látvány tud lenni.
Aztán tavaly ősszel anyu szerzett egy tányérral megbízható helyről, majd a kezembe nyomta, hogy ezt ültessem, ne a bolti tasakost (mint eddig). Utána is néztem: április 5 és 25 között kell ültetni. De idén is megmérgesedtem a magokra, akik utána ettől megijedtek, és a porcsinrózsák meg a pillangóvirág megadta magát: kibújtak (jelentem a porcsin még mindig csak 8-10 mm, a pillangóvirág 6-8 cm). Anyuval ma beszéltem telefonon, amikor is megkérdezte: na, kibújtak már a napraforgók? Mondom, azok nehezen, mert el sem ültettem őket! Na, kaptam is fejmosást, majd ezért, meg azért mert mégiscsak akad sikerélmény, elültettem pár magot az ablakba is, meg szabadföldbe is (olyan 10-10-et) Jó soká, de miután idén minden le van maradva a sok májusi eső miatt, talán lesz belőle valami. Vagy nem.
Utolsó kommentek