Ma itthon maradtam szabin, hogy kiültessem az évelő virágokat, meg egy kicsit rendet tegyek. Tegnap este már előkészítettem a terepet, megnagyobbítottam a virágágyást, kiszedtem pár tő levendulát, ezeket átültettem a juharok elé a nyuszifül helyére, ami nagyon megcsúnyult. Közben találtam a földben örmény gyöngyike hagymákat (Muscari armeniacum), ezeket is áttettem az egyik japán juhar elé.

Rendet tettem a gyeprács körül is, összeszedtem a köveket, szerszámokat, újra belocsoltam a fűmagot, a tuját, és akkor már a környéken levő növényeket: muskátlikat, puszpángot.

Ja igen, a tuja. A mostoha tuja. Ami igazából boróka. Juniperus Spartan. Annó azért vettem, hogy a teraszon a sarokban adjon némi árnyékot, és takarjon két szomszéd felé. Aztán megvettük a fapavilont, és kikerült. Útban volt, nem tudtam, mit csináljak vele. Hová ültessem. Ahol a kutyák nem érik el, ott nincs hely. Ahol elérik, ott lepisilik, megrágják, tönkreteszik. Aztán mikor kitaláltuk, hogy legyen a kutyaház környéke, bevillant, hogy berakhatnánk a két kutyaház közé, elé meg egy pici kerítéssel megakadályozhatnánk, hogy lepisiljék, hozzáférjenek. Plusz lesz ott elől is valami zöld, ha már a szomszéd 2.5 méter betonkerítést rakott oda. (Miután mi drága pénzért és fáradságos munkával fakerítést csináltunk oda. Illetve Zs.)

Itt volt eredetileg a tuja:

Ilyen lett a kutyaház környéke, várjuk a fű kinövését:

Itt a jobb sarokban lent kihagytunk egy részt - emelt ágyás lesz futórózsákkal. Egyszer majd.

És az ágyás - még nincs kész, még nagyobb lesz, meg le lesz mulcsozva, de amit tegnap kaptam, kiültettem: