Sosem akartam rózsát. Az olyan öregasszonyos. Na most vagy változom, vagy öregszem. :-) Aztán rájöttem, hogy a paraszti kertekben összevissza növő rózsabokrok nem tetszettek. Az én kis miniatűr, manikűrözött kertembe a magastörzsű rózsa illik. Tudom, ez a természet meggyalázása valójában, hiszen egy másfél méteres bokorból "fodrászolnak" egy rózsafát. De gyarló az ember, ha már van ilyen, nekem ez kell! Megvettem, de nem a barkácsáruházban akciósan ezerötért, neeem. Ha már a kertem fő helyére kerül, akkor legyen a jól bejáratott, mint megbízható forrás, mindig bejön Váradi Faiskola. Jó áraik vannak, de ezt drágán mérték. Olasz import. 4000. Nem baj, gondoltam, majd kárpótol. Csodás is volt, korán vettem, egy hónap múlva jöttek a bimbók, majd virágozott 2 azaz két hétig. C'é normale, mondaná az olasz. Gondoltam, majd újravirágzik. Gondosan levágtam az elszáradt bimbókat, ahogy kell, meg kicsit meg is metszettem. Semmi. 1 hónap. Semmi. Na, válogatott olasz káromkodások jutottak az eszembe. Porca miseria, hogy csak a legenyhébbet említsem. Két hónap után most újravirágzik:

Lehet, hogy veszek még egy fehéret is.

Azóta már megtetszettek a futórózsák is, mondjuk a kedvencemre, az apácarácsra futtatva. Elől a kocsibeálló fölé szeretnénk majd tetőt, annak a lezárására gondoltam egy magaságyás + apácarács kombóra, és akkor majd arra futtatok piros és sárga futórózsát.